Fórum

Fűtés hőszivattyúval és kazánnal  


0
Mivel rohamosan közeleg a kazánház felépítésének időpontja, s ugye azt meg is kell tölteni épületgépészeti dolgokkal, ezért elkezdtem rajzolgatni a fűtési rendszer sematikus felépítését.
 
Volt egy korábbi posztom a témában, de azóta kicsit evolválódott a dolog.
 
A koncepció annyiban változott, hogy tervezek egy viszonylag nagyobb vízgyűjtőt is, amelyben a tetőről az esővizet gyűjtöm, a számításaim szerint a ~200 négyzetméter felületről évente le fog jönni 100 köbméter víz, szóval nagyjából 20-25 köbméteres épített ciszternára kell gondolni.
 
A vízgyűjtő elsődleges feladata a locsoláshoz szükséges víz tárolása, másodlagos feladata viszont egy víz-víz hőszivattyú földhővel való ellátása lesz. A vízgyűjtő 2-3 méter mélyen lévő talajjal érintkező felülete ~30 négyzetméter lesz, ebben pedig 36-40 tonnányi víz és beton adja majd a hőkapacitást.
 
Elvileg ez elég kellene legyen a fűtéshez és a használati meleg vízhez, a leendő hőszigeteléssel a leghidegebb téli hónapban kell majd napi ~45 kWh energia, ami annak felel meg, hogy a ~40 tonnányi víz és beton egy fokkal lehűl, viszont a talajból vissza fog pótlódni valamennyi kivett hő. A hőszivattyú és a vízgyűjtő között ún. földhőkosár elven működő csőkígyó fogja megoldani a hőcserét.
 
Ezen felül egy napkollektor is része lesz a rendszernek, elsődlegesen a használati víz melegítéséhez, illetve B tervnek egy vegyes tüzelésű kazán, ha már másképp nem tudok meleghez jutni. C terv az indirekt tárolóban a 2-3 kilowattos kiegészítő fűtőszál, hogy legalább meleg víz legyen és ezen felül egy kis fűtés is. 🙂
 
 
Nagyjából a dolog úgy néz ki, hogy van a vegyes tüzelésű kazán (a típusa most lényegtelen), mivel ez időszakos fűtésre vagy vész esetére van, ezért nem gondolok drága kazánra. A szokásos dolgokkal lenne bekötve, mint hálózati hideg víz, termikus elfolyószelep, keringtető szivattyú, tágulási tartály, egy kombinált biztonsági visszacsapó szelep és egy kazánvédő keverőszelep.
 
Ez a kazán van összekötve egy puffertartállyal, ami konkrétan egy Hajdu PT 1000 CF lenne. A kazánt a jobb oldali legalsó és a legfelső csonkra kötném és ezzel a kazánt ki is végeztük a leírás kapcsán, annyi plusz dolog van még, hogy a biztonsági szelepekből a víz majd belefolyik a vízgyűjtőbe, de ez részletkérdés.
 
A puffertartály másik oldalán lenne bekötve a víz-víz hőszivattyú. Itt sokáig kerestem a megfelelő jelöltet, valószínűleg a Permanent által gyártott kopasz on-off hőszivattyút fogom választani, ez egy 5 kW teljesítményű kompakt hőszivattyú, egy sima relé kimenettel ki-be kapcsolható, mint egy kazán és gyakorlatilag gondozásmentes.
 
Ezt a hőszivattyút bekötöm a puffertartály bal oldali legalsó és lentről a második csonkra, a fő fűtésre ez fog szolgálni, alapvetően alacsony hőfokú fűtővízzel, hogy a hatásfok megfelelő legyen. A hőszivattyú vezérlése egyedi fejlesztés lesz, illeszkedve a ház egyéb vezérléseihez.
 
A puffertartály jobb oldali két középső csonkjába a padlófűtés csöveit kötném, saját keringtető szivattyúval, a bal oldali két felső csonkra pedig a radiátorokat. Ez a rész volt a fűtés.
 
Az ábra bal oldalán van egy indirekt tároló, itt egy Hajdu STA 200 C2 vagy 300 C2 a kiválasztott tartály. A hideg víz belép a tartály alján, előtte ott van egy kombinált biztonsági visszacsapó szelep és egy tágulási tartály, ahogy kell lennie.
 
A meleg víz a tartály tetején lép ki és ide tennék egy cirkulációs megoldást, mert a tárolónak van cirkulációs csonkja. Ez opcionális, ha a szivattyút nem kapcsolom be, akkor úgy működik, mint egy normál vételezés, ha bekapcsolom, akkor a csövekben cirkuláló víz mindig meleg lesz, nem kell kiengednem 10-15 méter csőből a lehűlt vizet, mire meleg jön a csapból. Erre majd kitalálok egy okosabb vezérlést, hogy akkor cirkuláltassa a vizet, amikor otthon vagyunk, egyébként nincs értelme.
 
A használati meleg víz melegítését alapvetően a napkollektor végzi, amelyet úgy méreteznék, hogy télen is tudja biztosítani a szükséges hőmennyiséget, nyáron maximum letakarom a felesleges paneleket, hogy ne okozzon gondot a többlet hő.
 
Az indirekt tárolót és a puffertartályt összekötném, az összekötés feladata az lenne, hogy kiegyenlítse a puffertartály és az indirekt tároló közötti különbséget, illetve egyikből a másikba szállítsa a hőt, ha erre szükség van.
 
Ennek a bekötését a lehető legegyszerűbbre vettem, azzal az opcióval, hogy majd kimérem és ha szükséges, akkor kell egy négyutas váltószelep, hogy a hőcserélők alja és teteje megfelelő hőfokú legyen.
 
Opcionálisan még benne van két apróság, ami egyelőre még csak ötletként jelent meg, nem számoltam utána, hogy megéri-e:
 
1, nyáron a napkollektor felesleges hőjét a puffertartályon keresztül a hőszivattyúval belenyomom a vízgyűjtőbe, hogy ott felmelegedjen a talaj és ezt a hőt télen fel tudjam használni. Ebben nem vagyok teljesen biztos, hogy energetikailag megéri, majd ki kell mérnem, egyszerűen csak vezérlés kérdése, semmit nem kell hozzá módosítani a bekötéseken.
 
2, ha a levegő hőmérséklete magasabb, mint a vízgyűjtőben lévő víz hőmérséklete, akkor a hőszivattyú által lehűtött vizet egy megdöglött klíma kültéri egységének hőcserélőjén át vezetem át, így csak akkor használom a földhőt, ha a levegő hőmérséklete indokolja azt, vagyis alacsonyabb a kinti hőfok, mint a 3 méter mélyen lévő talajhőfok.
 
A vezérelv az volt, hogy sehol ne használjak motoros szelepeket, csak keringtető szivattyúkat, amelyek 12 vagy 24 voltos DC szivattyúk lesznek, mert a házban amúgy is lesz 12 és 24 voltos DC szünetmentes tápellátás, amiről a kis okosságok és a LED szalagos világítás megy, illetve fog menni.
 
Ötlet, vélemény, javaslat? 🙂
 
  
Working

Please Login or Register