Fórum

Asztali szorító(k)  


0

 Újabb – számomra fontos és igen hasznos – szerszámmal gazdagodott a kis műhelyem készlete. Már a legelső munkálatok végzése közben kiderült, hogy valamilyen módon szükséges lesz megoldanom a kézi gyalulás közben az anyag megfelelő rögzítését. A probléma megoldása elég sokáig váratott magára, de az elmúlt 2-3 hétben előbb a fejemben, majd később a gyakorlatban is sikerült valamit kitalálnom és megépítenem.

 Gyalupadról nem is álmodhattam, hiszen a kész pad nagyon drága, építeni meg nem egyszerű, az anyag költségről nem is beszélve. Maradt számomra a már olyan gyakran alkalmazott módszer. Építsünk meglévő anyagokból valami használhatót. Nos, ebben az esetben ez nem egészen működött.

 Maga az eszköz(k, mert két darabot építettem belőlük), egy egyszerű szorító, amihez hasonlót kisebb alkatrészek befogására és megmunkálása közbeni biztonságos fogására találtak ki. Láttam boltban ahoz hasonlót, amit építettem, csak elég borsos ára van és még picike is.

 Nekem olyan szorító kellett, ami képes a gyalulandó deszkát stabilan rögzíteni, mind a lap, mind az él megmunkálása során. Ebből adódott az elvárások sokasága:

 - Megfelelő erővel szorítson

 - Széles és keskeny anyagot is be lehessen fogatni

 - Hosszú és rövid anyagokat is megfelelő stabilitással tartson meg a megmunkálás során

 Ezekből következett, hogy mindjárt legalább két, egyforma szorítóra lesz szükség, kell hozzá két, jókora hosszúságú csavarmenet és megfelelő vastagságú anyag, hogy szorítás közben ne deformálódjon vagy ne törjön el.

 A tervezés – mivel nem nagyon tudok rajzoló programokat használni – a munkapad sarkán, egy darab papírra történt. Sok-sok átrajzolást és újragondolást követően méreteztem a rajzot és nekiálltam a munkának.

 A szorító anyaga hulladék fából készült. Kiválogattam és méretre fűrészeltem őket. Összeállítottam a szorító keretét, majd majd csavarokkal rögzítettem. Sajnos a menetes szár kicsit drága volt nekem, így csak rövidebbel voltam kénytelen megelégedni. Itt volt még egy újratervezés, de végeredményben jótt tett a kész eszköznek.

 A szorító állórészébe feljelöltem és befúrtam a menetes szár helyét, majd a szorítandó anyag felőli oldalon egy megfelelő méretű csavar anyát besüllyeszetttem a fába, majd egy fékony farost lemezzel rögzítettem a helyén. A szorító pofa mozgórészébe egy előzőleg kettéfűrészelt csavaranyát és egy megfelelő méretű alátétet süllyesztettem be. Itt arra kellett figyelni, hogy elegendő vastagság maradjon az anyagból, nehogy a csavarmenet átszakítsa a vékony fa réteget. A félbevágott csavar anyát még egy helyen ketté fűrészeltem, majd rátekertem a menetes szárra, majd kicsi satuval rápréseltem a menetre. Így az már többé nem mozdult el a helyéről. Az alátéten könnyen tud fordulni, de a szorító pofa tengelyfelőli oldalát szintén lezártam egy darab farostlemezzel, így a menetes szár a fészkében könnyen el tud fordulni, de a csavarmenet visszahúzásakor húzza magával a szorító pofát is. A mozgó rész alá megfelelő méretű közdarabokat vágtam, hogy szorítás közben a pofa a helyén maradjon. Ezeket a darabokat a helyére csavaroztam, így együtt mozognak a szorító pofával. Itt arra kellett figyelni, hogy a fa elemek megfelelő módon illeszkedjenek, de ne túl szorosan. Kis csiszolás itt-ott sokat segített a könnyebb mozgásán. A végén még parafinnal tettem egyenletessé a csúszását. Az összeszerelt szorító elemeket a helyére csavaroztam, majd elkészítettem a szorító pofa állórészét. Ez egyszerűbb alkatrész. Nincs más feladata, mint a megfelelő helyen és szögben biztonságos támasztékot adni a beszorított anyagnak.

 Mivel csak rövid menetes száram volt, így az álló rész nem egészen állórész. A csavar menet hasznos részét ( amennyit ténylegesen tud mozdulni a két végállásban) lemértem, majd ennek megfelelően, kis ráhagyással feljelöltem a keretre az álló rész helyzetét, majd újra és újra hozzáadva a csavarmenet hasznos hosszát, elkészítettem az állórész rögzítő furatait. Így gyakorlatilag egy papírdarab vastagságtól, egészen 18 cm anyagszélességig, bármilyen szélességű anyagot tudok rögzíteni a szorítóban. Ha az adott szélességben nem fér be az anyag, egyszerűen csak az álló rész rögzítesét feloldom és egy osztással távolabb ismét rögzítem és így már befogható a szélesebb anyag is.

 Kipróbálás és finom hangolást követően ( értsd. számtalanszor szét csavaroz, itt-ott csiszol rajta, ahol megszorul a mozgórész) maradék anyagból készítettem a tengely végére egy-egy tekerőt, amit egy újabb félbevágott ellenanyával rögzítettem a tengely végére.

 A munkaasztalhoz egyszerűen a peremén kialakított felületen pillanat szorítóval rögzítem, így különösebben nem okoz gondot, hosszabb, rövidebb anyagok megmunkálása sem.

 Kipróbáltam mind az él, mind a lap gyalulását. Stabilan megtartja az anyagot a helyén. Lap gyaluláskor arra kell figyelnem, hogy az anyag alá hulladék fát kell tenni, hogy megfelelő magasságban kiemelkedjen a szorítók közül.

További képek:  https://postimg.org/gallery/3ddfh113g/

 

Edited: 1 év  ago
 
  
Working

Please Login or Register